Becsület

Schmittplagi

Itt a vége, fuss el véle! Nem először idézem a népi közmondást, miszerint a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát.

Egyszer volt, hol nem volt. Operettországban volt egy mini szterelnök, aki kijelentette, hogy ő még soha nem hazudott. Később egy rendezvényen a minisztere is így mutatta be. Ő nem hazudott, csak idézett. Na, ennek az igazmondónak  eccőcsak

irtóztatóan nagy szüksége lett. Mármint egy olyan főhalljakendre, akit úgy rángathat, mint Kemény Henrik a Hakapeszi Makit.

Hát lássatok csodát! A nagy olimpinászt bé is választották a Sándor palotába. Igaz, nem olyan ordenáré módon mint elődjét. Aki volt olyan „paraszt”, hogy a később megválasztott miniszterelnöknek úgy gratulált, hogy a páholyába rendelte. Na, de vissza Palkóra, aki snájdig egy alfonz vót akárki láthassa! Olyan fessen mozgott a kamerák előtt is, hogy ténsasszony se különben, na! Csak tollat a kezibe ne adtak vóna! Mert erősen grafomány vót ám a zelnök úr. Térült, fordult, szignózott. Hejesírási helyesírási hibát hibára halmozott, nyelvtanórán rá hivatkozott a tökfejű tanuló. Arcpirulás nélkül ki is írt egy „A magyar nyelvért” díjat. Át is adta. Az álamfő – ahogy ő írta.

Oszt addig járt a kútra, míg a hávégé megszellőztette a micsodáját. Hát a pakszusát, na, hogy lopta. A Balkánról. Erősen tagadott a pali, de minél inkább lilult a feje, annál több oldal lett gyanús a diplományban. Mán a németek is beleírtak neki a saját kis értekezésibe, meg szövevényesedett az ügy de rettentően. A zelnökúr meg csak kötötte az ebet a karóhoz. Pedig az a szerencsétlen sánta csak bicegni tudott, mégsem őt érték utol. A Semmelweis Egyetem rektora bejelentette a tolvajlást.

Plagi bácsi megsértődött és tovább fűrészelte maga alatt a fát.  Kérte az egyetemet, hogy vonja vissza a doktori

címét törlő határozatot. Mán a pálpusztai is szalonképesebb vót nála. Ez nem zavarta a hatalmasságokat. Nagy levegőt véve paroláztak véle. Oszt csak bételt a pohár. Szóltak neki, hogy illene seggbe rúgnia magát. Hát így esett. Hasra a pali. Ez vót és így történt, csak kicsinkét még csúnyábban. Aki nem hiszi, annak utánajárunk!

Egy ilyen világbotrány után az ember elbujdokol, de Schmitt nem. Ő úgy viselkedett, mint akit megsértettek. Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az egyetemnek, amit a napokban elutasítottak. De akkor nagyon finoman fogalmaztam.

Mit tesz erre az „elnök úr”? Úgy nyilatkozik, hogy helyreállt a becsülete –levelében sem tagadta meg magát, úgy írta: helyre állt- , mert az egyetem akkori gyakorlata volt a hibás, amiért megkapta a doktori címet. Ez a pofátlanság netovábbja. Ez az ember volt a legfőbb magyar méltóság és a hadsereg főparancsnoka? Igen, ez. Összenő ami összetartozik. 

Könnyű lenne itt abbahagynom az írást, de belátom, Schmittnek igaza van. A sajtó, média 95 százaléka a jobboldal kezében van. Mivel csak a csaló elnök becsületére vonatkozó saját szavai hangzottak el szinte mindenütt, az emberek el is hiszik, hogy megtörtént a szerecsenmosdatás.

 

Révész Sándor / Piramis: 

Ismerlek, néha kérsz,

Azt mondod, kell a pénz.

Mindig van, ki pénzt ígér,

A becsület ennél 

mégis többet ér!

__________________________________

Fotók: jegy.hu; 168ora.hu; nol.hu