Hazaárulók

Pulpitus

Pénteken botrányos jelenet zajlott az országházban. A földtörvény végszavazásakor a jobbikos képviselők Vona vezetésével elfoglalták  a házelnöki pulpitust. Magyarul az ülést levezető elnök szónoki emelvényét. Na, időnként ezért racionális célszerű idegen szavakat használni...

Az ülést vezető kereszténydemokrata elnök, Latorcai a parlamenti őrséggel fenyegette a renitenseket rendbontókat, de hiába. Hosszas huzavona után megtartották a szavazást, bár nem név szerintit, ahogy a Jobbik jobbik azt kérte. Ők szavazás közben is ezt skandálták: "hazaárulók, hazaárulók".

A házbizottság ma egyhavi honorárium tiszteletdíj (miért nem fizetésnek nevezik) megvonással jutalmazta az akciót. Fontolgatták azt is, hogy néhány ülésről kitiltják őket. A jobbikosok a tiltás ellenére nyilván bemasíroztak volna a terembe és negyven embert fizikailag még az újonnan létrehozott házőrség sem képes kivezetni.

Idézek néhány sort az index.hu-n olvasható érdekes cikkből.

„Mekkora üzlet a föld? Nem rossz üzlet, csak sok munka van vele és vannak kiszámíthatatlan tényezők, például ott van mindjárt az időjárás. Száz hektár szántót ma kb. 100 millió forintért vehetsz. Ez a föld a mellé járó támogatásokkal együtt egy évben kb. 20 millió forint jövedelmet hoz. A befektetés így akár öt év alatt megtérülhet.

Amikor 2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz, akkor először 7 évre, majd újabb 3 évre engedték meg nekünk, hogy a külföldiek ne vehessenek földet itt. Ezt azért sokan így is ki tudták kerülni. A magyar tulajdonosok külön megállapodásokat, zsebszerződéseket kötöttek külföldi gazdákkal, akik használták a földjüket. A kormány becslése szerint 700 ezer hektár föld lehet így osztrákok kezén. Ők abban bíztak, hogy a moratórium lejárta után legálisan is megvehetik a földet viszonylag olcsón. 

Bár a kormány azt hangoztatja, hogy külföldiek egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek, ez nem egészen van így. A törvény különbséget tesz a magyar állampolgár, az uniós állampolgár és az unión kívüli országba való "külföldi" között. 1 hektárnál nagyobb földet valóban nem vehet sem amerikai, sem brazil nagybirtokos, sem egy Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore-cég. Egy uniós állampolgár viszont vehet itt akár 300 hektárt is. Ehhez az kell, hogy legyen bejelentett lakcíme Magyarországon, legalább három éve gazdálkodjon itt, vagy rendelkezzen mezőgazdasági végzettséggel. Be is házasodhat és akkor kaphat földet a közvetlen hozzátartozójától. Akkor is juthat földhöz uniós állampolgár, ha legalább 25 százalékos tulajdonosa egy itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezetnek.

Hiába beszél a kormánypropaganda a kis- és közepes családi gazdaságok erősítéséről, nagyobb részt eddig is a nagy gazdaságokat támogatta az állam. A földek kb. negyede ugyanis az államhoz tartozik, amit 20 évre tartós bérletbe ad. 2012-ben a bérbe adott földek 40 százalékát és a vele járó állami támogatásokat 11 érdekeltség kapta meg 800-1000 hektárnyi területekkel, míg a többség 20 hektárnál kisebb földhöz jutott. 

Ezt az óriási ellentmondást a kormányprogram, a nemzeti vidékstratégia és a valóság között egy belső ember szúrta ki: Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium korábbi államtitkára. Ő nevezte oligarcháknak, sőt maffiahálózatnak azt a hat érdekeltséget, amely 2011-ben például 14 milliárd forint állami agrártámogatáshoz jutott, miközben a tanyafejlesztésre alig tudtak összekaparni 1 milliárd forintot.” 

__________________________________

Forrás és fotó: index.hu; hvg.hu